Gazdasági elemzések

charliebruno

A 21. század legnagyobb vagyontranszfere

2025. február 04. - Charlie és Bruno

A következő két évtizedben a történelem egyik legnagyobb vagyonátruházása zajlik le.* Az 1946 és 1964 között született baby boomer generáció hatalmas vagyont halmozott fel, amely fokozatosan az X és Y generáció örököseihez kerül. Igaz, Kelet-Európában a rendszerváltás miatt más vagyonszerkezeti dinamika érvényesült, mint az USA-ban vagy Nyugat-Európában. Ez a hatalmas tőkemozgás nemcsak a háztartások pénzügyi helyzetét változtatja meg, hanem alapjaiban formálhatja át a tőkepiacokat, az ingatlanpiacot és a befektetési preferenciákat is. Az átruházott vagyon összetétele miatt különösen izgalmas kérdés, hogy milyen eszközosztályok kerülnek nyomás alá, és hol nyílhatnak meg új befektetési lehetőségek. Ez természetesen függhet az adott gazdasági helyzettől, a pénzügyi tanácsadás szerepétől, valamint attól is, hogy az örökösök milyen élethelyzetben vannak.

shutterstock_2115564866.jpg

Eljött a kockázatvállalás kora?

A baby boomerek által felhalmozott vagyon jelentős része ingatlanokban, állampapírokban, hagyományos részvényekben és befektetési alapokban koncentrálódik. Ezzel szemben az örökösök, különösen az Y és Z generáció tagjai, más befektetési stratégiákat követhetnek. A fiatalabb generációk nyitottabbak a technológiai részvények, a startup befektetések, az alternatív eszközök, például a kriptovaluták és a privát tőkebefektetések irányába.

Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben – amelyet infláció, magas kamatlábak és geopolitikai kockázatok jellemeznek – nem minden örökös vállal majd fokozott kockázatot. Az Y generáció már átélt több pénzügyi válságot (pl. 2008-as hitelválság, COVID-19), ezért elképzelhető, hogy sokan továbbra is diverzifikált és konzervatívabb befektetési portfóliót tartanak fenn. 

A kötvénypiacokra gyakorolt hatás

A kötvénypiacok számára az egyik legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a baby boomerek nagy arányban birtokolják az államkötvényeket és egyéb fix hozamú eszközöket. Ha az örökösök nem kívánják megtartani ezeket az alacsonyabb hozamú befektetéseket, hanem inkább kockázatosabb eszközökbe csoportosítják át a tőkét, az hatást gyakorolhat a kötvénypiacokra. Az államok számára ez azt jelentheti, hogy nehezebb és költségesebb lesz az államadósság finanszírozása, ami hosszabb távon a kamatlábak emelkedéséhez vezethet. Ha az örökösök jelentős része eladja az államkötvényeit, az rövid távon nyomást gyakorolhat a hozamokra, de az állampapírpiacok hosszú távú mozgását alapvetően makrogazdasági tényezők és jegybanki döntések határozzák meg. 

A részvénypiacok átalakulása

A részvénypiacokon is átrendeződés várható. Bizonyos value-részvények iránti kereslet ciklikusan csökkenhet, míg a növekedési részvények iránti érdeklődés rövid vagy középtávon tovább emelkedhet. Ez akár egy újabb buborékképződést is eredményezhet a már most is magas árazású technológiai szektorban. Az átalakuló tőkepiacok egyik hatása lehet, hogy a hagyományos, konzervatív portfóliókezelési stratégiák kevésbé működnek eredményesen, miközben a folyamatos piacfigyelésen és gyors döntéseken alapuló aktív befektetési stratégiák bizonyos szektorokban fontosabbá válhatnak.

Fontos, hogy a value vs. growth részvények közötti ciklikus elmozdulások nem kizárólag a generációváltás miatt következnek be. A value-részvények (pl. osztalékfizető vállalatok, pénzügyi szektor, ipari cégek) iránti kereslet ciklikusan változik, és a gazdasági helyzet (infláció, kamatszint, recessziós félelmek) nagyobb hatással lehet rájuk, mint a generációs vagyontranszfer. A technológiai részvények már most is dominánsak a fiatalabb befektetők körében, de ha a kamatok tartósan magasak maradnak, az a növekedési részvények jövőbeni nyereségének diszkontált értékét csökkentheti, ami a szektor árazására is nyomást gyakorolhat.

Ingatlanpiaci átrendeződés

Az egyik legnagyobb kérdés, hogy a hatalmas örökségi vagyon milyen hatással lesz az ingatlanpiacra. A baby boomerek jelentős vagyont halmoztak fel ingatlanokban, amelyek életük során az értékmegőrzés és a vagyonnövekedés egyik legfontosabb eszközei voltak. Azonban az örökösök egy része kevésbé kötődik ezekhez az ingatlanokhoz, és sokan azonnali likviditásra törekedhetnek, vagyis a baby boomerek által birtokolt lakások, nyaralók és egyéb ingatlanok egy része eladásra kerülhet.

A tömeges eladások miatt bizonyos piacokon ingatlanár-csökkenés is bekövetkezhet, különösen olyan területeken, ahol a baby boomerek koncentráltan élnek. Ez érintheti például az amerikai Napfényövezetet (Florida, Arizona, Kalifornia), valamint egyes európai nagyvárosokat és vidéki területeket. Magyarországon a Balaton környéki és vidéki ingatlanpiac is érzékeny lehet erre a generációs vagyontranszferre Budapesten kívül.

Ugyanakkor a prémium nagyvárosi ingatlanok és a bérleti piac kevésbé sérülékenyek. A városi lakások iránti kereslet továbbra is erős maradhat, különösen az urbanizációs trendek miatt. Emellett, ha a fiatalabb generáció inkább a bérlést részesíti előnyben, az a hosszú távú bérleti piac fellendülését is eredményezheti.

Ezzel párhuzamosan nem minden örökös fogja azonnal eladni az örökölt ingatlanokat, különösen, ha a bérleti piacra történő kiadás is vonzó lehetőség számukra. Bizonyos területeken az ingatlanpiac átrendeződhet az öröklések miatt, de az árak mozgása elsősorban a helyi kereslet-kínálati viszonyoktól és a kamatkörnyezettől függ, nem pedig kizárólag a baby boomerek ingatlaneladásaitól.

Társadalmi és gazdasági következmények

A történelem legnagyobb vagyontranszfere nem csupán családon belüli pénzügyi mozgás, hanem globális gazdasági jelenség is, amely hosszú távon alakíthatja át a pénzügyi és ingatlanpiacokat. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy ez a vagyon milyen mértékben járul hozzá a gazdasági termelékenység növekedéséhez, vagy inkább eszközár-buborékokat hoz létre.

Ha az örökölt tőke elsősorban fogyasztásba és spekulatív piacokra áramlik anélkül, hogy érdemben ösztönözné az innovációt és a termelést, akkor fennáll a veszélye, hogy az új generáció nem tudja fenntartható módon kezelni ezt a hatalmas vagyonáramlást. Emellett a vagyontranszfer tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel az öröklés nem egyenletes, és a leggazdagabb rétegek kezében még inkább koncentrálódhat.

A következő években ezért a gazdaságpolitikai döntéshozók és a befektetők számára kulcskérdés lehet, hogy ezt az öröklődő vagyont miként lehet hatékonyan csatornázni a termelékenységet növelő beruházásokba, ahelyett, hogy pusztán a pénzügyi és ingatlanpiaci ciklusokat erősítené. Az elkövetkező időszak így nemcsak lehetőségeket, hanem komoly gazdasági kihívásokat is magában hordoz.

Adózási szempontok és vagyonpolitikai hatások

Az öröklési adók és a vagyonadó-politikák kulcsfontosságú tényezők lesznek a következő évtizedekben zajló vagyontranszfer alakulásában. Az egyes országok eltérő öröklési és ajándékozási adószabályai jelentős különbségeket eredményezhetnek abban, hogy a generációváltás mennyire gördülékenyen és adózási veszteségek nélkül zajlik.

A magas öröklési adót alkalmazó országokban az örökösök gyakran kénytelenek bizonyos eszközöket gyorsan értékesíteni adófizetési kötelezettségeik teljesítéséhez, ami rövid távon eladói nyomást helyezhet az ingatlan- és részvénypiacokra. Ezzel szemben az alacsonyabb adóterhekkel rendelkező országokban a vagyon könnyebben megőrizhető, és nagyobb arányban áramolhat vissza a tőkepiacokra.

Emellett egyes országok a növekvő örökségek hatásainak ellensúlyozására fontolóra vehetik a vagyonadók bevezetését vagy szigorítását, ami jelentős befolyással lehet a megtakarítási és befektetési döntésekre.

Fogyasztási hatások és pénzügyi tanácsadás szerepe

Az örökölt vagyon felhasználásának módja jelentős hatással lehet a gazdasági folyamatokra. Ha az új generáció jelentős részben fogyasztásra fordítja az örökséget – például ingatlanvásárlásra, luxusjavakra vagy élményalapú költésekre –, az rövid távon növelheti a keresletet és hozzájárulhat az inflációs nyomás fokozódásához. Ez különösen igaz lehet azokra a szektorokra, amelyek érzékenyek a lakossági fogyasztás változásaira, például a prémium ingatlanpiacra, a turizmusra és a technológiai eszközökre.

Ha az örökösök pénzügyi tudatossága alacsony, a vagyon hatékony kezelése elmaradhat, ami hosszú távon csökkentheti a megtakarítások és befektetések stabilitását. Ebben a folyamatban a pénzügyi tanácsadók, vagyonkezelők és befektetési szakemberek szerepe felértékelődhet, hiszen a megfelelő stratégiák segíthetnek abban, hogy az örökölt tőke ne csak rövid távú kiadásokat, hanem fenntartható vagyongyarapodást és gazdasági növekedést is eredményezzen.

Miközben a pénzügyi tanácsadók szerepe felértékelődhet, egyre több fiatal dönt az önálló befektetés mellett digitális platformokon keresztül.

Vajon a következő generáció képes lesz-e a történelem egyik legnagyobb vagyontranszferét a fenntartható gazdasági növekedés és társadalmi stabilitás szolgálatába állítani, vagy egy újabb eszközár-buborék és vagyoni polarizáció küszöbén állunk?

----

*Korábbi jelentős vagyontranszferek: Az ipari forradalom során az iparból és kereskedelemből származó vagyon átrendeződése a mezőgazdasági földbirtokosságtól az új gazdasági elit felé, a feudalizmus lebontása és a földreformok, a francia forradalom és más társadalmi forradalmak során lezajló vagyonelkobzások és újraelosztások, a gyarmatosítás és a dekolonizáció következtében bekövetkező vagyoni átrendeződések, a szocialista forradalmak és államosítások (pl. Szovjetunió, Kína, Kelet-Európa), a rendszerváltások utáni privatizációs folyamatok Közép- és Kelet-Európában, a világháborúk utáni jóvátételek és újjáépítési programok, a nagy gazdasági válságok (pl. 1929–33, 2008) hatására bekövetkező vagyoni átrendeződések, a globalizáció és a technológiai forradalom által előidézett tőkekoncentráció és új iparágak felemelkedése.

----

Elemzéseink kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak, tanácsadásnak vagy egyéb pénzügyi döntést megalapozó útmutatásnak.

PMÁP-exodus – Lehet-e egy rejtett külföldi tőkekiáramlás?

Az elmúlt években a magyar állampapírok, különösen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), rendkívül vonzó hozamot biztosítottak a befektetők számára, köszönhetően az inflációhoz kötött kamatozásnak. A magas inflációs környezetben ezek az eszközök jelentős reálhozamot nyújtottak. Azonban a jelenlegi makrogazdasági helyzet – csökkenő infláció, változó monetáris politika – befolyásolhatja az új állampapírok vonzerejét, ami miatt a magyar befektetők egy része külföldi alternatívák felé is fordulhat.

forint.jpg

PMÁP-exodus: Valós fenyegetés?

A PMÁP hozama jelenleg 7,9%, ami jelentős visszaesés az előző évek 16-19%-os kamataihoz képest az új kibocsátások esetében.* A magyar gazdaság egyik kulcskérdése a forint árfolyamának stabilitása. Bár a PMÁP hozamának csökkenése miatt a befektetők egy része alternatív lehetőségeket kereshet, a tőkekiáramlás mértéke és hatása több tényezőtől függ. Egy esetleges nagyobb tőkekiáramlás az alábbi következményekkel járhat:

A befektetők devizára válthatják megtakarításaikat, ami növelheti az eladási nyomást a forinton.

A forint leértékelődése növelheti az importált termékek költségét, ami visszahat a fogyasztói árindexre. Az inflációs hatás nagysága azonban a piaci kereslettől és az MNB reakcióitól is függ.

Ha a tőkekiáramlás jelentős mértékűvé válik, az MNB-nek válaszolnia kell, például kamatemeléssel vagy devizatartalékok felhasználásával. A kamatemelés azonban lassíthatja a gazdasági növekedést, így a jegybanknak egyensúlyoznia kell a stabilitási és növekedési célok között.

Ha a lakosság érdeklődése csökken az új PMÁP kibocsátások iránt, az állam kénytelen lehet magasabb hozamot kínálni, ami hosszú távon növelheti az államadósság finanszírozási költségeit. Az állam alternatív megoldásokkal is reagálhat, például devizakötvény-kibocsátással vagy EU-források bevonásával.

Külföldi tőkepiaci alternatívák

A külföldi befektetések előnye, hogy szélesebb diverzifikációt és egyes esetekben nagyobb stabilitást kínálnak a magyar gazdasági környezethez képest. A befektetők az alábbi lehetőségeket mérlegelhetik:

Az USA államadósságának stabilitása miatt az amerikai állampapírok népszerű alternatívát jelentenek, különösen a jelenlegi 4-4,5%-os hozamkörnyezetben, amelyet a Federal Reserve monetáris politikája is befolyásol. Ezek kevésbé ingadozó eszközök, de a hozamuk fix kamatozású, míg a magyar PMÁP inflációkövető jellege magas inflációs időszakban jobb védelmet nyújthat.

A német Bund és más eurózónás kötvények stabilitást kínálnak, de hozamuk (jelenleg 2-3% körül) gyakran alacsonyabb, mint a magyar állampapíroké. A befektetők számára akkor lehet vonzó, ha euróban szeretnék tartani megtakarításaikat és alacsonyabb kockázatot keresnek.

Az MSCI World és az S&P 500 indexalapok hosszú távon 7-10%-os éves hozamot biztosítottak, de magasabb kockázattal és volatilitással járnak. A részvénypiaci befektetések rövid távon nagyobb ingadozást mutathatnak, ezért hosszú távú stratégiát igényelnek.

A Bitcoin és más kriptoeszközök potenciálisan magas hozamot kínálhatnak, de rendkívüli volatilitásuk és szabályozási kockázataik miatt spekulatív befektetésnek számítanak. Az arany ETF-ek biztonságosabb menedéket jelenthetnek, de történelmileg 3-6%-os éves hozamot nyújtottak, amely nem mindig nyújt teljes védelmet az infláció ellen.

A PMÁP-exodus hosszú távú hatásai

A PMÁP-befektetések részleges átrendeződése valós lehetőség, mivel a magyar állampapírhozamok csökkenése miatt egyes befektetők külföldi alternatívák után nézhetnek. Ennek hatására a forint árfolyamára nyomás nehezedhet, és az államadósság finanszírozása drágábbá válhat, ha az államnak magasabb hozamot kell kínálnia az új kibocsátásokhoz.

Az állam és az MNB válasza kulcsfontosságú lesz abban, hogy mennyire sikerül fenntartani a hazai befektetői érdeklődést. A kérdés az, hogy a befektetők a PMÁP mellett döntenek-e továbbra is, vagy inkább külföldi eszközökbe helyezik át megtakarításaikat.

Az elkövetkező hónapokban ez az egyik legfontosabb tényező lehet a magyar pénzpiacok és a forint árfolyamának alakulása szempontjából.

----

*A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 2032/J sorozatának első kamatperiódusában a kamat évi 7,9%. Az előző években a PMÁP kamatai magasabbak voltak; például 2024-ben 17,85–19,1% között mozogtak, sorozattól függően.

----

Elemzéseink kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak, tanácsadásnak vagy egyéb pénzügyi döntést megalapozó útmutatásnak.

Mikor várhatók Trump új védővámjai?

Az Egyesült Államok gazdaságpolitikájának egyik központi eleme lehet Donald Trump tervezett vámintézkedéseinek bevezetése, amelyeket már első elnöksége alatt is kiemelt jelentőséggel kezelt. Ha Trump tartja az ígéretét, és 2025-ben újabb védővámokat vezet be, annak gazdasági és politikai hatásai nem csak az amerikai gazdaságra, hanem a globális kereskedelmi dinamikára is mélyreható következményekkel járhatnak.

Az időzítés szerepe: mikor, ha nem most?

A védővámok bevezetésének időzítése szorosan összefügg az USA belpolitikai prioritásaival. Az új kormányzat első hónapjában Trumpnak és csapatának stratégiai döntéseket kell hoznia a gazdaság élénkítésére és a kampányígéretek betartására. Kiemelten az utóbbira.

A védővámok, különösen az olyan ágazatokban, mint az acél- és alumíniumipar, gyors politikai és gazdasági eredményeket hozhatnak, hiszen ezek közvetlenül érintik a belföldi termelést és foglalkoztatást. Ezért valószínűsíthető, hogy az új vámok bejelentése az első 100 nap gazdaságpolitikai lépéseinek része lehet. Az energiaipar szintén kiemelt prioritással bír Trump számára.

A védővámok bevezetése emellett taktikai üzenetként is szolgálhat Kína és más kereskedelmi partnerek felé, jelezve, hogy az USA továbbra is megvédi gazdasági érdekeit a globális piacon.

x.png

Fotó: DC. Bonnie Cash / Pool / Reuters

Cél a gazdasági stabilitás

Trump 2025 elején a globális gazdaság számos kihívással néz szembe, beleértve az inflációt, az ellátási láncok zavarait és a nyersanyagpiac instabilitását. Az USA számára ez lehetőséget jelent arra, hogy új védővámokkal megerősítse belső piacát.

A belföldi gyártás ösztönzésével Trump megpróbálhatja csökkenteni az USA importfüggőségét, ami hosszabb távon az infláció enyhítéséhez vezethet. Ez különösen fontos lehet az energiaintenzív és stratégiai iparágakban, mint például az autógyártás vagy az elektronika. Az amerikai gyáripar fellendítése prioritás lehet a Trump-adminisztráció számára, különösen a középső államokban, ahol a feldolgozóipar munkahelyei közvetlenül érintettek. Az új vámok bevezetése gyors reakciót válthat ki ezen ágazatokban, növelve a foglalkoztatottságot. Az Egyesült Államok kereskedelmi mérlegének egyensúlytalansága, különösen Kínával szemben, továbbra is problémát jelent. A vámok bevezetése rövid távon csökkentheti az importot, miközben növeli az amerikai termékek relatív versenyképességét.

Az új vámok valószínűleg válaszintézkedéseket váltanak ki az érintett országok, például Kína vagy az Európai Unió részéről. Ez növelheti a nemzetközi kereskedelem feszültségeit, és tovább lassíthatja a globális gazdasági növekedést. A magasabb vámok arra kényszeríthetik a multinacionális vállalatokat, hogy átszervezzék termelési láncaikat, például az Egyesült Államokba helyezzék át gyártási kapacitásaikat. Bár a védővámok célja a belföldi ipar támogatása, rövid távon növelhetik a fogyasztói árakat, mivel az importált áruk drágábbá válnak. Ez különösen érzékenyen érintheti az alacsonyabb jövedelmű amerikai háztartásokat.

Az első 100 nap

Az új védővámok bevezetésére valószínűleg az első 100 nap gazdaságpolitikai lépései között kerül sor. A Trump-kormányzat célja a politikai és gazdasági stabilitás erősítése lehet, különös tekintettel a belső gyártás támogatására és az amerikai munkahelyek védelmére.

Azonban az intézkedések hosszú távú hatásai vegyesek lehetnek: bár a belföldi ipar erősödése várható, a globális kereskedelmi viszonyok megromlása és az árak emelkedése is jelentős kihívásokat hozhat mind az USA, mind pedig a világ számára. A védővámok sikeressége attól függ, hogy Trump és csapata képes-e fenntartható módon egyensúlyozni a rövid távú politikai érdekek és a hosszú távú gazdasági célok között.

Rövid és hosszú távú hatás a tőzsdén

A védővámok beiktatására szektorok eltérően reagálhatnak. A vámokkal védett iparágak, például az acél-, alumínium- és autóipar részvényei rövid távon erősödhetnek, hiszen a hazai gyártók előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a külföldi versenytársakkal szemben. Ez a pozitív hatás azonban gyakran csak ideiglenes, mivel a fogyasztók számára drágábbá váló termékek csökkenthetik a keresletet hosszabb távon. Ezzel párhuzamosan az importfüggő szektorok – például az elektronikai eszközöket összeszerelő vállalatok – részvényei gyengülhetnek, mivel növekvő költségeik veszélyeztethetik profitabilitásukat. A piac általános hangulata ilyenkor gyakran volatilis, mivel a befektetők bizonytalanok a vámintézkedések hosszú távú gazdasági következményeivel kapcsolatban.

Hosszabb távon a védővámok negatívan hathatnak a tőzsdei teljesítményre. A globális ellátási láncok megzavarása csökkentheti az amerikai vállalatok versenyképességét, és alááshatja a gazdasági növekedést, ami a vállalati nyereségek csökkenéséhez vezethet. A fogyasztók számára emelkedő árak pedig visszafoghatják a belső keresletet, ami szintén negatívan befolyásolja a részvénypiacot. Azonban az olyan szektorok, mint az energiatermelés vagy a technológiai innováció, profitálhatnak az állami ösztönzőkből, amelyek gyakran kísérik a protekcionista politikát. Befektetői szempontból kulcsfontosságú lehet az iparágspecifikus megközelítés: a hazai gyártókat és stratégiai iparágakat előtérbe helyező cégek részvényei lehetnek a legvonzóbbak, míg az importfüggő szektorok kockázatosabb befektetési célponttá válhatnak.

Az USA gazdaságpolitikájának sikere Trump vezetése alatt nagyban múlik azon, hogy képes lesz-e egyensúlyt teremteni a rövid távú gazdasági előnyök és a hosszú távú fenntarthatóság között, miközben minimalizálja a protekcionizmus negatív hatásait a globális gazdasági rendszerre.

 ----

Elemzéseink kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak, tanácsadásnak vagy egyéb pénzügyi döntést megalapozó útmutatásnak.

süti beállítások módosítása